A tavaly novemberben megrendezésre került Görgey Artúr történelemverseny győztesei egy négy napos erdélyi kirándulást nyertek, amin iskolánk első helyezett csapata (Lakatos Ármin, Molnár Gergő, Szili Viktória) egy komádi és magyarkanizsai társasághoz csatlakozva vett részt.

Az első nap főleg az utazásé volt, ennek ellenére megálltunk többek közt Nagyszalontán és Nagyváradon, ahol megtekintettük a Székesegyházat és a Kanonok-sort. A szállás Csíkszentmártonon volt, innen indultunk a második nap megtekinteni a Nyerges-tetőn lévő „kopjafa erdőt”. Ezután Kézdivásárhelyre mentünk, ahol megismerkedtünk a város történetével, illetve a 48-as szabadságharc titkaival. Végül a Szent Anna-tóhoz látogattunk el. A napot egy tábortűzzel zártuk.

Harmadik nap az Úz-völgy és az Árpád-vonal volt a cél. Útközben megálltunk a történelmi Magyarország határánál, ahol a Rákóczi várat tekintettünk meg. A völgybe érkezvén egy hosszabb túrát egy II. világháborús hadszíntéren, megismervén a csata menetét. A kései ebéd után a szállás felé vettük az irányt, a napot pedig pizzázással zártuk.

A negyedik nap pedig már a hazautazásé volt. Késő este érkeztünk vissza Szegedre, ahol elbúcsúztunk a többi csapattól, majd hazaindultunk.

Mindenki élvezte a kirándulást, nagyszerű társaság kovácsolódott össze, a szállás és az étel pedig első osztályú volt.

Egyesületünk szervezésében szlovéniai és olaszországi első világháborús tanulmányúton vehettek részt a 2014 októberében megrendezett Görgey Artúr Történelemversenyen induló legeredményesebb általános iskolák csapatai. A szegedi Tisza-parti Általános Iskolában tavaly ősszel megrendezésre kerülő történelmi vetélkedő fődíjasai nagyon várták, hogy személyesen is megismerhessék azokat a csatahelyszíneket, emlékhelyeket, amelyekről már rengeteget tanultak az elmúlt időszakban. A szegedi, magyarkanizsai, mórahalmi diákok és tanáraik egy felejthetetlen, élményekkel teli tanulmányúton jártak.

A 19. századi hagyományokat felelevenítve szüreti mulatsággal kezdődött Szegeden szerdán délután a negyedik őszi bormustra. Amiért különleges a fesztivál helyszíne az az, hogy barátainknak, egyesületünk tagjainak köszönhetően az egyik faházban az első világháborúhoz kapcsolódó tárlat fogadja a vendégeket.
Az idei évben a Dóm téren rendezett kiállítások szorosan kapcsolódnak a 100 esztendővel ezelőtti történésekhez, vagyis az első világháborús eseményekhez. A szegediek több katonai alakulat kötelékei között, mint például a „háziezredként" számon tartott 46-os gyalogezredben több harctéren is megfordultak, ahol óriási véráldozatok árán vették fel a küzdelmet az ellenséggel.
A szerb frontot követően a A tűzkeresztségére már Galíciában, a mai Ukrajna területén található Rohatynnál került sor az orosz alakulatok ellen. Olaszország hadba lépését követően az ezredet a délnyugati hadszíntérre irányították át. A 46. gyalogezredet már június 7-én harcba vetették Karintiában: az alföldi bakák megrohamozták és elfoglalták – ha csak átmenetileg is, – a Freikofel legmagasabb csúcsát. Az ezredet hamarosan új állomáshelyére, későbbi legjelentősebb haditettei helyszínére, a Doberdó-fennsík védelmére vezényelték.
„Midőn világossá válik, hogy az olasz haderő főtámadását a Karszt-fennsíkra fogja irányítani és a Doberdó lesz az olasz háború legvéresebb színtere, odaviszik a hős 46-osokat az első Isonzó csatába. És ez az egész osztrák és magyar hadseregben az egyedüli ezred, mely ott a Doberdo Karszt-fennsíkon, mind a 12 Isonzo-csatát éppen a legvéresebb helyen küzdi végig, dicsőséget dicsőségre halmozva, de egyszersmind a legnagyobb véres áldozatokat meghozva, a legnagyobb martiri szenvedéseket viseli végig 1915 julius elejétől 1917 októberig, midőnis a győzelmes áttörés Caporettonál előre viszi annyit szenvedett 46-osainkat a Piaveig.

Az 1956-os forradalom emlékére nyílt kiállítás 2014. március 14-én, pénteken este a csíkdánfalvi kultúrotthonban. A tárlatot megnyitó Pál Zoltán történelemtanár elmondta igaz, hogy ilyenkor inkább az 1848-1849-es forradalom és szabadságharccal illik foglalkozni, de a két történelmi eseményben sok a közös vonás. Továbbá, ahogy kifejtette, március 15-én – természetesen – Dánfalván is leróják tiszteletüket a 19. századi hősök előtt, így nem volt akadálya, hogy a nemzeti ünnep előestéjén egy korban közelebbi történelmi eseményt is felidézzenek.

A kiállítás helyszínéül nemcsak azért választották Csíkdánfalvát, mert a helyi önkormányzat nyitottnak mutatkozott a tárlat fogadására, hanem az előző rendszerben négy olyan dánfalvi kötődésű személyt hurcoltak meg, akik – mivel szolidaritást vállaltak az 1956-os magyarországi forradalommal – politikai okokból lettek börtönfogságra ítélve. A Szanka József magángyűjteményéből származó tárlat anyagát így Dánfalván, az illető személyek kinagyított fotóival egészítették ki.

A Piave egy Észak-Olaszországban lévő folyó.. Az Alpokban ered, déli irányba haladva mintegy 220 km hosszan húzódik végig Veneto régión, végül Velence közelében az Adriai-tengerbe ömlik.

1917-ben a caporettói áttörés eredményeképpen az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai a Piavéig nyomultak előre, felőrölve ezáltal az olasz hadsereget. 1917. december 2-ától állóháború alakult ki a Piave mentén. Az olasz fronton három piavei csatáról beszélhetünk: az I. piavei csatának a caporettói áttörés továbbfolytatása volt a célja, a II. piavei csata során az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai vonultak előre olasz területekre, míg a III. piavei csata során az olasz csapatok átkeltek a folyón és támadást indítottak a Monarchia ellen. A három csata során több ezren haltak meg, vagy sebesültek meg a folyó mentén.

Egyesületünk kicsiny delegációja látogatott el ide 2013. novemberében, ahol szlovén és olasz partnerszervezet képviselőivel is találkoztunk.

A Meritum Kulturális és Művelődési Közhasznú Egyesület és a Tiszaparti Általános Iskola immár 5. alkalommal idén is megrendezi a Görgey Artúr nevét viselő történelmi vetélkedőt.

Amint Pintér Tamás tanulmányában írja a császári és királyi 46. gyalogezred, Szeged város házi ezrede doberdói küzdelmeinek a helyén, a San Martinó északi részén található Templomdombon, a harcok során rommá lőtt templom közelében állt az a magányos fa, amely tanúja volt a közelében zajlott véres küzdelmeknek, s amely doberdói fa néven vonult be később a gyalogezred, majd Szeged város történetébe.