A költő és a doberdói fa

Amint Pintér Tamás tanulmányában írja a császári és királyi 46. gyalogezred, Szeged város házi ezrede doberdói küzdelmeinek a helyén, a San Martinó északi részén található Templomdombon, a harcok során rommá lőtt templom közelében állt az a magányos fa, amely tanúja volt a közelében zajlott véres küzdelmeknek, s amely doberdói fa néven vonult be később a gyalogezred, majd Szeged város történetébe.

1916. júniusában az ezred parancsnoksága a 46-osok egy éves doberdói tartózkodásának közelgő évfordulójára kezdeményezte József főhercegnél, a VII. hadtest parancsnokánál az állandó tűzben álló, immár elhalt fa kivágásának az engedélyezését és a szegedi múzeum részére történő elszállítását.

A doberdói fa hazaszállítása és fogadtatása lázban tartotta a várost, amiről részletesen beszámoltak a korabeli helyi lapok, a Délmagyarország, a Szegedi Híradó és a Szegedi Napló is. A lapok tudósítása alapján a fa 1916. július 10-ére érkezett lezárt vagonban Szegedre a Rókusi állomásra, majd a fogadó ünnepséget követően a múzeumban helyezték el.

A háború megcsonkította, de állva maradt, az Isonzó Front ütközetei nem tudták elpusztítani. Ma azonban, békeidőben védelemre van szüksége, ugyanis San Martino del Carsóban, ahova „Ungaretti olasz költő fája” közel száz év után visszatért, üvegfal veszi körül, megakadályozva azt, hogy a látogatók megérintsék és esetleg bármilyen kárt okozzanak benne. Szombaton a Visintin Kulturális Kör székhelye volt a megnyitó színhelye, amelyre közel 300-400 érdeklődő érkezett.

 A programsorozat, mely a hivatalos Magyar-Olasz Kulturális Évad 2013 részévé vált a san martino del carso-i Gruppo Speleologico Carsico (Karszti Barlangkutató Csoport) és a szegedi Meritum Kulturális és Művelődési Közhasznú Egyesület szervezésében jött létre.

A programsorozat, amely fölött védnökséget vállalt Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök és Martonyi János magyar külügyminiszter is, 2013. június 28-ig tart.

A megnyitón hagyományőrzők álltak díszőrséget. Matus Mihály tárogatón játszotta el a két ország himnuszát, majd az ünnepi beszédek közt az első világháború katonadalai hangzottak el előadásában.

Elsőként Gianfranco Simonit, az egész történet megálmodója, az olasz barlangkutató szervezet képviseletében köszöntötte a megjelenteket. Ismertette az ötlet és a kivitelezés főbb mozzanatait, majd megköszönte a támogatóknak azt a segítséget, amely nélkül ez a nemzetközi projekt nem valósulhatott volna meg. Megemlítette, hogy az egyik legfelemelőbb pillanat számukra a fa Magyarországról történő megérkezése volt. Véleménye szerint e történelmi emléknek mindkét nemzet számára jelentősége van, a magyarok a san martinói harcmezők megpróbáltatásait látják benne, míg az olasz népnek Giuseppe Ungaretti költeménye (San Martino del Carso) jut eszébe, amelyet 1916. augusztus 27-én írt. Beszédében felelevenítette a fa történetét. Kitért arra is, hogy civil összefogás eredményeként valósult meg a projekt, amelynek fontosságát jól jelzi Giorgo Napolitano olasz köztársasági elnök védnöksége. Beszédében név szerint megköszönte a segítséget minden szervezetnek, aki valamit hozzátett a projekt megvalósulásához – kiemelve többek közt a szegedi Móra Ferenc Múzeumot és a Nagyhaboru.blog szerkesztőségét.

Majd Murányi Gábor a szegedi társzervezet nevében szólt a megjelentekhez. Emlékeztetett arra, hogy a program keretében egy olyan emlék érkezett vissza ideiglenesen szülőföldjére, amely mindkét nemzet számára kiemelten fontos. Gorizia tartománya és Csongrád megye, valamint mindkét nemzet polgárai egyaránt büszkék lehetnek a san martino del carsoi civil szervezetre, amely Móra Ferenc szellemében példamutatóan ápolja a hősök emlékét: „ … Mindent tinéktek, mindent rólatok, San martinoi hallhatatlanok…” (Móra Ferenc: Levél a 46-osokhoz)

A hivatalos megnyitó keretében Sagrado polgármester asszonya Dr. Elisabetta Pian arra kérte a jelenlévőket, hogy amikor megtekintik a kiállítást, figyeljék meg jól a fát: „Egyszerre milyen törékeny, ám ugyanakkor egyszerre milyen erős is, ahogy ellenállt a háborúnak. A fa üzenete a mai kor számára, az emberi élet törékenysége, az emberi élet küzdeni akarása, amelyet a fiataloknak kell továbbadnunk.”

Maria Augusta Marrosu Gorizia prefektusa megköszönte a magyar és olasz szervezeteknek, hogy létrehozták ezt a csodát. Kitért arra, hogy az olasz köztársasági elnök, Giorgo Napolitano elvállalta az esemény védnökségét, mert egyetértett annak fontosságával.

Magyarország Római Nagykövetsége képviseletében Török Tamás elsőbeosztott beszédében hangsúlyozta, hogy a program kiválóan illeszkedik a Magyar-Olasz Kulturális Évad programjai közé. Felhívta a figyelmet, hogy fejet hajtani a halottaink előtt kötelező minden civil számára, mely most a „doberdói fa” előtt történik. A fa előtt, amely összeköt élőket és holtakat, az alföldet és a hegyvidéket, a folyókat és a tengert, magyarokat és olaszokat. Kívánságát fejezte ki az irányban, hogy a helyi kezdeményezés hozzájáruljon a helyi közösség gyarapodásához és a magyar-olasz kapcsolatok erősödéséhez. Szerinte a kezdeményezés túlmutat önmagán, nagyon jól illeszkedik a 2014-es európai szintű első világháborús megemlékezésekhez, amelynek közvetett célja, hogy újabb kulturális programokat szüljön.

Magyar Anna a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy fantasztikus erő van a civil kezdeményezésekben. Felelevenítette, hogy az egykor itt harcoló magyar katonák - mint ahogy a tárogatószó is tolmácsolta - felnéztek a csillagos égre és szeretteikre, az otthonaikra gondoltak. Kiemelte, hogy Magyarországnak is kiemelten fontos ez a kezdeményezés, melynek bizonyítékául felolvasta Martonyi János külügyminiszter levelét, melyben tájékoztatást ad arról, hogy felvette az eseménysorozatot a Magyar-Olasz Kulturális Évad 2013 programjai közé.

Ezt követően átadta a Csongrád Megyei Önkormányzat által adományozott "Csongrád Megyéért Emlékérmet” a Karszti Barlangkutató Csoport (Gruppo Speleologico Carsico) részére, amelyet a megyei közgyűlés egyhangúlag szavazott meg a szervezetnek. A Csongrád Megyéért Emlékérem adományozásával a magyar - leginkább a Csongrád megyei vonatkozású - emlékek ápolását, megőrzését igyekezett elismerni.

Gorizia tartomány elnöke Enrico Gherghetta szerint a hely történetét a doberdói fának a kiállításával ünnepeljük. A 2014-es Karszt projekt, melynek része jelen programsorozat is, üzenete: a környezet, a történelem és az emberek. A tartomány büszke arra, hogy mögé állhatott annak a kezdeményezésnek, amit magyar és olasz szervezetek hoztak létre. „Ez olyan alkalom, amikor a háború kapcsán a békéről beszélünk. Így kezdődhet egy nagy barátságnak a története is” – fejezte be mondanivalóját a vezető.

Végül a Móra Ferenc Múzeum képviseletében Szarka József igazgatóhelyettes és dr. Tóth István gyűjteményvezető köszöntötte a megjelenteket.

A programok hivatalosan március 30-án kezdődtek, és június végéig tartanak. Ennek keretében lesznek történelmi, hadtörténelmi előadások, konferenciák, kiállítások, könyv- és filmbemutatók, gasztronómiai programok és szabadtéri programok (tematikus kirándulások, vezetett túrák) kerülnek megrendezésre.