A Piave egy Észak-Olaszországban lévő folyó.. Az Alpokban ered, déli irányba haladva mintegy 220 km hosszan húzódik végig Veneto régión, végül Velence közelében az Adriai-tengerbe ömlik.

1917-ben a caporettói áttörés eredményeképpen az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai a Piavéig nyomultak előre, felőrölve ezáltal az olasz hadsereget. 1917. december 2-ától állóháború alakult ki a Piave mentén. Az olasz fronton három piavei csatáról beszélhetünk: az I. piavei csatának a caporettói áttörés továbbfolytatása volt a célja, a II. piavei csata során az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai vonultak előre olasz területekre, míg a III. piavei csata során az olasz csapatok átkeltek a folyón és támadást indítottak a Monarchia ellen. A három csata során több ezren haltak meg, vagy sebesültek meg a folyó mentén.

Egyesületünk kicsiny delegációja látogatott el ide 2013. novemberében, ahol szlovén és olasz partnerszervezet képviselőivel is találkoztunk.

A Meritum Kulturális és Művelődési Közhasznú Egyesület és a Tisza-parti Általános Iskola közös szervezésében 2013. október 25-én immár ötödik alkalommal került sor Szegeden a Görgey Artúrról elnevezett történelemversenyre.

A szegedi, Csongrád megyei, valamint Arad, Temes megyékből, továbbá a Vajdaságból érkező magyar általános iskolások számára meghirdetett vetélkedő témája az 1848/49-es forradalom és szabadságharc volt. Idén 35 – hetedik és nyolcadik osztályosokból álló háromfős csapat készült lelkesen a megmérettetésre. A verseny a történelmi ismeretek összemérésén túl lehetőséget kínált az ismerkedésre, a nemzeti összetartozás megélésére is.

A Meritum Kulturális és Művelődési Közhasznú Egyesület és a Tiszaparti Általános Iskola immár 5. alkalommal idén is megrendezi a Görgey Artúr nevét viselő történelmi vetélkedőt.

Amint Pintér Tamás tanulmányában írja a császári és királyi 46. gyalogezred, Szeged város házi ezrede doberdói küzdelmeinek a helyén, a San Martinó északi részén található Templomdombon, a harcok során rommá lőtt templom közelében állt az a magányos fa, amely tanúja volt a közelében zajlott véres küzdelmeknek, s amely doberdói fa néven vonult be később a gyalogezred, majd Szeged város történetébe.