Nagyszabású történelem csapatversenyt rendeztek a szegedi Tisza-parti Általános Iskolában, melynek témája az első világháború olasz frontja volt. A hatodik alkalommal megrendezett Görgey Artúr nevét viselő rendezvényre Csongrád megyén kívül, Szeged egykori vonzáskörzetéből, az országhatár túloldaláról is szép számmal érkeztek csapatok. A bácskai, bánsági és partiumi versenyzők mellett a Kárpát-medence egyik legdélebbi, máig magyar többségű faluja Ürményháza, és az ezeréves keleti határunknál a Székelyföldön található Csíkszentmárton is képviseltette magát.

Külön érdekessége volt a rendezvénynek, hogy az idei témára való tekintettel, egykori szegedi 46. gyalogezred legfontosabb harcainak helyszínéről, az olasz földön található Doberdóról is érkezett küldöttség. Sagrado városának polgármesterasszonya, Dr Elisabetta Pian vezetésével az egykor ellenség – ma már barát – olaszok is indítottak két csapatot, a rendezvényt kétnyelvűvé téve.

A 19. századi hagyományokat felelevenítve szüreti mulatsággal kezdődött Szegeden szerdán délután a negyedik őszi bormustra. Amiért különleges a fesztivál helyszíne az az, hogy barátainknak, egyesületünk tagjainak köszönhetően az egyik faházban az első világháborúhoz kapcsolódó tárlat fogadja a vendégeket.
Az idei évben a Dóm téren rendezett kiállítások szorosan kapcsolódnak a 100 esztendővel ezelőtti történésekhez, vagyis az első világháborús eseményekhez. A szegediek több katonai alakulat kötelékei között, mint például a „háziezredként" számon tartott 46-os gyalogezredben több harctéren is megfordultak, ahol óriási véráldozatok árán vették fel a küzdelmet az ellenséggel.
A szerb frontot követően a A tűzkeresztségére már Galíciában, a mai Ukrajna területén található Rohatynnál került sor az orosz alakulatok ellen. Olaszország hadba lépését követően az ezredet a délnyugati hadszíntérre irányították át. A 46. gyalogezredet már június 7-én harcba vetették Karintiában: az alföldi bakák megrohamozták és elfoglalták – ha csak átmenetileg is, – a Freikofel legmagasabb csúcsát. Az ezredet hamarosan új állomáshelyére, későbbi legjelentősebb haditettei helyszínére, a Doberdó-fennsík védelmére vezényelték.
„Midőn világossá válik, hogy az olasz haderő főtámadását a Karszt-fennsíkra fogja irányítani és a Doberdó lesz az olasz háború legvéresebb színtere, odaviszik a hős 46-osokat az első Isonzó csatába. És ez az egész osztrák és magyar hadseregben az egyedüli ezred, mely ott a Doberdo Karszt-fennsíkon, mind a 12 Isonzo-csatát éppen a legvéresebb helyen küzdi végig, dicsőséget dicsőségre halmozva, de egyszersmind a legnagyobb véres áldozatokat meghozva, a legnagyobb martiri szenvedéseket viseli végig 1915 julius elejétől 1917 októberig, midőnis a győzelmes áttörés Caporettonál előre viszi annyit szenvedett 46-osainkat a Piaveig.

Egyesületünk a Csongrád Megyei Önkormányzat Alkotói Díjában részesült, amelyet 2014. augusztus 20-án a nemzeti ünnep alkalmából rendezett eseményen vehettünk át az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Ezúton is köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik segítették és támogatták az egyesület munkáját.

Az Ünnepi Könyvhét alkalmából a Meritum Kulturális és Művelődési Közhasznú Egyesület és a Katolikus Ifjúsági Alapítvány első világháborús emlékeket (fényképeket, leveleket, tárgyakat stb.) gyűjt Szegeden a Dugonics téren június 12 - től 16-ig. Kérjük, hogy akinek van első világháborús fényképe, levele vagy bármilyen tárgyi emléke, hozza el a helyszínre, hogy ott digitalizálják (beszkenneljék, lefényképezzék) azt. Az összegyűjtött emlékeket egy közös, nagy állományba rendezik majd, gazdagítva ezzel a Csongrád megyei első világháborús értéktárat. A gyűjtés szakmai partnere a Móra Ferenc Múzeum.

1874-ben született Dorogon. Katonai tanulmányait a budapesti cs. és kir. hadapródiskolában végezte, előbb hadnagyként a 26. gyalogezrednél, majd 1912-től századosként a szegedi 46-os közös gyalogezrednél szolgált. A világháború kitörésekor a szerb hadszíntérre, azt követően az orosz, majd a következő év májusában ezrede kötelékében az olasz frontra vezényelték. A szegediek második zászlóaljának parancsnokaként, 1915 júniusától már a Doberdón találjuk, ahol a fennsík kiürítéséig harcolt. A Doberdó mögötti harcokban súlyosan megsebesült. Felépülése után 1917 júliusától az Isonzó mentén, a tolmeini hídfőnél, a Mrzli hegyen hadban álló szegedi negyvenhatosok harmadik zászlóaljának parancsnokává nevezték ki. Itt a caporettói áttörésig eredményesen harcolt a túlerőben lévő olaszokkal szemben. A világháborúban összesen 52 hónapot szolgált.

Az 1956-os forradalom emlékére nyílt kiállítás 2014. március 14-én, pénteken este a csíkdánfalvi kultúrotthonban. A tárlatot megnyitó Pál Zoltán történelemtanár elmondta igaz, hogy ilyenkor inkább az 1848-1849-es forradalom és szabadságharccal illik foglalkozni, de a két történelmi eseményben sok a közös vonás. Továbbá, ahogy kifejtette, március 15-én – természetesen – Dánfalván is leróják tiszteletüket a 19. századi hősök előtt, így nem volt akadálya, hogy a nemzeti ünnep előestéjén egy korban közelebbi történelmi eseményt is felidézzenek.

A kiállítás helyszínéül nemcsak azért választották Csíkdánfalvát, mert a helyi önkormányzat nyitottnak mutatkozott a tárlat fogadására, hanem az előző rendszerben négy olyan dánfalvi kötődésű személyt hurcoltak meg, akik – mivel szolidaritást vállaltak az 1956-os magyarországi forradalommal – politikai okokból lettek börtönfogságra ítélve. A Szanka József magángyűjteményéből származó tárlat anyagát így Dánfalván, az illető személyek kinagyított fotóival egészítették ki.

A Piave egy Észak-Olaszországban lévő folyó.. Az Alpokban ered, déli irányba haladva mintegy 220 km hosszan húzódik végig Veneto régión, végül Velence közelében az Adriai-tengerbe ömlik.

1917-ben a caporettói áttörés eredményeképpen az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai a Piavéig nyomultak előre, felőrölve ezáltal az olasz hadsereget. 1917. december 2-ától állóháború alakult ki a Piave mentén. Az olasz fronton három piavei csatáról beszélhetünk: az I. piavei csatának a caporettói áttörés továbbfolytatása volt a célja, a II. piavei csata során az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai vonultak előre olasz területekre, míg a III. piavei csata során az olasz csapatok átkeltek a folyón és támadást indítottak a Monarchia ellen. A három csata során több ezren haltak meg, vagy sebesültek meg a folyó mentén.

Egyesületünk kicsiny delegációja látogatott el ide 2013. novemberében, ahol szlovén és olasz partnerszervezet képviselőivel is találkoztunk.

A Meritum Kulturális és Művelődési Közhasznú Egyesület és a Tisza-parti Általános Iskola közös szervezésében 2013. október 25-én immár ötödik alkalommal került sor Szegeden a Görgey Artúrról elnevezett történelemversenyre.

A szegedi, Csongrád megyei, valamint Arad, Temes megyékből, továbbá a Vajdaságból érkező magyar általános iskolások számára meghirdetett vetélkedő témája az 1848/49-es forradalom és szabadságharc volt. Idén 35 – hetedik és nyolcadik osztályosokból álló háromfős csapat készült lelkesen a megmérettetésre. A verseny a történelmi ismeretek összemérésén túl lehetőséget kínált az ismerkedésre, a nemzeti összetartozás megélésére is.

A Meritum Kulturális és Művelődési Közhasznú Egyesület és a Tiszaparti Általános Iskola immár 5. alkalommal idén is megrendezi a Görgey Artúr nevét viselő történelmi vetélkedőt.

Amint Pintér Tamás tanulmányában írja a császári és királyi 46. gyalogezred, Szeged város házi ezrede doberdói küzdelmeinek a helyén, a San Martinó északi részén található Templomdombon, a harcok során rommá lőtt templom közelében állt az a magányos fa, amely tanúja volt a közelében zajlott véres küzdelmeknek, s amely doberdói fa néven vonult be később a gyalogezred, majd Szeged város történetébe.